Vakbarát verzió

Virág Benedek

Fotóalbum / Weboldalhoz / al_telepulestortenet_virag_benedek (bélyeg)1754-ben született Dióskálon. Szülei szegény jobbágyok voltak. Nagybajomban végezte el az alsó fokú iskolai osztályokat, majd a nagykanizsai piarista gimnáziumba iratkozott. Itt alapozódik meg klasszikus műveltsége.
Pécsett belép az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendbe, A pálos rend tagjaként 1781-ben szentelik pappá, és még ebben az évben tanári kinevezést is kap. 1787-ben visszavonul a világ zaja elől, és Márianosztra kolostorában rendezi gondolatait, folytatja alkotó munkáját.
Kapcsolatba kerül a hazai műveltség gondjai iránt fogékony kortársak egész sorával. Barátai közé tartozik Ányos Pál, Vereghy Ferenc, Batsányi János, Baróti Szabó Dávid, Kazinczy Ferenc, Vörösmarty Mihály és a kor sok más nagy alakja. Irodalmi folyóiratokat működtet nek, amelyekben Virág Benedek versei is megjelennek.
Pestre költözve még inkább az irodalmi élet középpontjába kerül, már életében "szent öreg", "magyar Horatius" a neve. Költészete mellett latin verseket, zsoltárokat, meséket is fordít, s megírja a magyarság történetét Álmos fejedelemtől a mohácsi vészig.
A tabáni szegényes otthonban meghúzódó, szűkös anyagi körülmények között élő poéta az emberi és költői tartásnak nem mindennapi példáját adta. Derűje, emberszeretete, az erkölcsi tisztaság jogos öntudatán nyugodott, ezért lehetett példaképe és barátja pályatársainak.

Szilvásy Miklós

Fotóalbum / Weboldalhoz / Szilvásy Miklós (bélyeg)1925. dec. 5-én Márianosztrán született. Minden idők egyik legnagyobb birkózó egyénisége volt. Még gyermek, amikor szüleivel Budapestre kerül. Itt kezdett versenyezni a BVSC-ben Előd János irányítása alatt. Később a legendás hírű Matura Mihály lett az edzője, bár a népszerű "Miki" legnagyobb sikereit az Újpesti Dózsában érte el. Ragyogó eredményeket ért el. Először 1946-ban került a magyar válogatottba, s tíz év alatt 34 nagy erőpróbán képviselte hazánkat. Összesen 15 országos egyéni és csapatbajnoki aranyérmet gyűjtött, két olimpián képviselte a magyar színeket, öregbítve a magyar birkózás hírnevét. 1948-ban Londonban még "csak" ezüstöt szerzett, de négy évvel később Helsinkiben a kötöttfogásúak váltósúlyú viadalán az első helyre került. Majd még egy nagy eredmény: 1953-ban világbajnoki aranyérmet is nyert.
Legemlékezetesebb két nagy versenye természetesen az olimpia.
Londonban három pontozásos és két tusgyőzelem után drámai csatában vesztett a nagy rivális, a svéd Andersson ellen .Helsinkiben viszont visszavágott, mégpedig úgy, hogy három tusgyőzelem után lépett szőnyegre ismét a svéd bajnok ellen. Szilvásy páratlan képességeinek bizonyítéka, hogy hogy erre az összecsapásra új, eredményes taktikát választott. Sikerült Anderssont meglepnie és most magyar versenyző állt a dobogó legmagasabb fokán. Az 50. magyar aranyérem lett az övé.
Ereje teljében, még fiatalon gyógyíthatatlan betegség támadta meg. 1969-ben távozott az élők sorából.
Élete, sportpályafutása méltán lehet példaképe mindenkinek. Példa arra, hogy akaraterővel, kemény munkával szinte minden cél elérhető. 1946-ban rendőrként súlyosan megsebesült, bal lábába fúródott egy kézifegyver lövedéke. Mindenki lemondott arról, hogy a magyar birkózósport reménysége, akkor ötszörös ifjúsági bajnok valaha még versenyezhet. Csak Ő nem!
Szinte emberfeletti, fanatikus edzéstempóval erősítette sérült lábát. Helsinki bizonyíték rá, hogy nem volt mindez hiábavaló.
75. születésnapján szülőfaluja emléktábla avatásával tisztelgett a nagy sportoló emléke előtt. Emléktáblája az iskola falán látható, példát adva a ma fiataljainak.
Az emléktáblát 2000. decemberében avattuk fel.
Tiszteletére a tanév őszi időszakában versenysorozatot rendezünk.

  • Impresszum