Vakbarát verzió

A település története

Magyarország északi részén, a Börzsöny hegység ölelésében egy több milliárd éve kialut vulkán kellős közepén, történelmileg gazdag múlttal büszkélkedhető, kis község található, Márianosztra. Budapesttől 70 km-re fekvő település. Területe több ezer éve lakott. Vonzáskörzetéhez tartozó községek: Zebegény, Kóspallag, Szob, Ipolydamásd, Nagybörzsöny.
Márianosztra első okleveles említése 1262-ből származik, melyet István ifjú király állíttatott ki. A község életében jelentős változás 1352-ben következett be, midőn Nagy Lajos király a magyar eredeti pálos rendek területet adott, majd parancsára - távol az emberek zajától - a Börzsöny ölelésében a magányt, a csendet szerető pálosoknak otthont, kolostort építtetett. A kolostorban már ekkor 300 szerzetes élt Többször megfordult itt Mátyás király, Hunyadi János és Kapisztrán János is.

A község és a pálosok életébe is beleszólt a történelem. A török dúlás elérte a kis községet. A község területe kiürült, a portyázó török sereg földig rombolta Márianosztrát A területet újólag be kellett telepíteni, ezért inkább főleg szláv anyanyelvű szlovák, lengyel, magyar német nemzetiségű családok kerültek ide.
A kolostort is ujjá kellett építeni, elkészülte után a pálosok ismét birtokukba vették és a Pálos Rend feloszlatásáig 1786. március 20-ig itt is tevékenykedtek. II József feloszlatta a rendet, a kolostor épülete katonai raktár, majd a francia háború alatt kórház lett. 1854-1948-ig női fegyintézetként működött, melyet Szent Vince rendi nővérek vezettek. 1950-től férfifegyház lett.

Márianosztra népszaporulatának 1715-től már pontos adatait ismerjük. 1715-ben 30 család, 1786-ban 183 család, 1830-ban 600 fő, 1862-ben 717 fő, 1900-ban 1063 fő lakosa volt a falunak. A legnagyobb lélekszámot a község 1918-ban érte el, 1764 főt Ettől az évtől kezdve sajnos csökkent a község lélekszáma. A település lakóinak száma jelenleg 902 fő. Állandó népesség száma statisztikai adatok alapján az utóbbi pár évben 900 fő körül mozog. Ebből 0-6 évesek száma 77 fő, 7-18 évesek száma 130fő, 19-60 évesek száma 528 fő, 61 év felettiek száma 167 fő.
Aktív keresők közé tartozik az állandó lakosság több mint fele, mely helyben foglalkoztatottakra és javarészt ingázókra oszlik. A lakosság 40%-át inaktív keresők alkotják. A bejáró foglalkoztatottak száma 80 főre tehető. A munkanélküliek száma kb. 54 fő elsősorban azok váltak munkanélkülivé, akik képzettséggel nem rendelkeznek. Néhány munkalehetőséget biztosító munkahelyek: a Colas-Északkő Kft., az Eurotrust, A Márianosztra Fegyház és Börtön, a Nostra Kft. és az Erdészet. Három élelmiszerbolt gondoskodik a lakosság kereskedelmi ellátottságáról.
Fotóalbum / Weboldalhoz / al_telepulestortenet_virag_benedek (bélyeg)Márianosztra intézményei között fontos megemlíteni a Virág Benedek Általános Iskolát A nosztrai iskola története az 1719-es évekig visszavezethető. Eleinte néptanítók, majd az 1860-as évektől a kedvesnővérek, 1950-től általános iskolai tanítók tanítanak. Nevét Márianosztrán élt híres pálos író, költőről, Virág Benedekről (1754-1830) kapta. Az iskola névadója 1997-ben volt. Híresebb nosztrai pálosok: Báthory László Ferenc magyar bibliafordító, Ányos Pál költő gimnáziumi tanár stb.
Márianosztrán 1738-52 és 1778-1781-ig működött pálos főiskola különböző tagozata pl.: filozófia stúdium, teológia stb.

A Napközis Óvodát 1885-ben alapították, azóta folyamatosan működik. Alapítója Pokorny József néptanító. A település egészségügyi ellátásának nagy része a 60-as évek elején épült Orvosi Rendelőben folyik. Itt működik a felnőtt háziorvosi, hetente egy alkalommal a gyerekorvos ég három nap védőnői szolgáltatás. Az Orvosi rendelő a lehetőséghez mérten felszerelt. Itt kapott helyet a Fiók Gyógyszertár heti három alakalommal. Szakrendelések a 7 km-re fekvő Szobon vehetők igénybe.
Egyéb szolgáltató Intézmények közé tartozik a márianosztrai Postahivatal és 1998. október 13-án átadásra került Teleház. Kulturális téren 1950-ben megindulta népkönyvtár, a színjátszó csoport 1958-ban a mozi vetítés és 1955-től drukkolhat focicsapatának a község. A falu rendelkezik futballpályával, játszótérrel, Könyvtárral a falu lakói és az önkormányzat segítségével 1998-ban létrehozott Faluházzal.
A vezetékes vízhálózat kiépítése 1988-89-ben történt meg. 1997 jelentős dátum a település életében. Vezetékes gáz valamint telefonhálózat épült ki a községben. 1999-ben a mobiltelefonok működését lehetővé tevő torony került felállításra. 2002-ben a szennyvízelvezető csatornahálózat kiépítésével a település alapvető infrastruktúrával történő ellátása befejeződött.
A falu lakosságát magába foglaló különböző civil szervezetek működnek a községben:

  • Szabadidő Klub Egyesület, mely kb. 120 fős tagsággal működik
  • Lövészklub
  • Márianosztráért Közhasznú Egyesület

A község határain két vár is volt A Bíber-vár maradványai Márianosztra Kelet-délkeleti határának szélén, illetve Dél-délnyugat irányában a Zuvári-vár romjai látható. Ezek kis alapterületű erődítmények voltak.
Műemlékek: Kettős homlokzati tornyos római katolikus templom, szomszédságában áll az 1800 körül épült római katolikus plébánia. Megemlíteném még a Kálvária Kápolnát és atációkat valamint a II. világháborús emlékművet. 2000 decemberében került felavatásra Szilvásy Miklós 1952-ben olimpiai aranyérmet nyert birkózónk emléktáblája. Szilvásy Miklós 1925-ben született. Márianosztrán. 2001-ben került felállításra a Magyarok Nagyasszonya Templom előtti téren Nagy Lajos király mellszobra.
A falu legrégebbi házát, mely fából volt építve pár évvel ezelőtt szállították a Szentendrei Szabadtéri Múzeumba.

  • Impresszum